Kert leírás
Az egykori várkert területét - egy korabeli festmény tanúsága szerint - valamikor tó borította. Ennek az úgynevezett szélesvíznek a lecsapolására 1771-ben Esterházy Károly egri püspök adott utasítást vagy Bohm Ferencnek vagy Mikovinyi Sámuelnek, ők víztelenítették és tették termékeny szántóvá. Csak ezek után, az 1780-as években kezdődhetett a park kialakítása, amely harmonikus egységet alkot a kastéllyal. Az elültetett fafajok kiválasztására nagy gondot fordítottak. A létrehozott erdőparkban nem a tipikus parkba illő fajok, hanem a tájra jellemző fák és cserjék uralkodnak. Az ily módon kialakított terület Veszprém megye egyik legszebb és ma is a leggondozottabb parkja lett. 200 éves fái ma is szép látványt nyújtanak annak ellenére, hogy az utóbbi évek szakszerűtlen telepítései megbontották a kialakult harmóniát. Az erdőpark kiemelkedő értéke két mocsárciprus, törzsátmérőjük meghaladja a 60, illetve 40 cm-t. Az óriásira nőtt platánok a legidősebb fák közé tartoznak. Vastag ágaik gyönyörű lombkoronát viselnek, törzsátmérőjük meghaladja a 250 cm-t. A platánfa uralkodik a várkertben, elegyarányuk eléri a 60%-ot. Itt található az ország második legnagyobb juharlevelű platán 992 cm-es törzskörmérettel. Előfordul még a vadgesztenye, a tölgy, a gyertyán, a hárs, valamint a nyírfa és a tulipánfa. Cserjék közül a tuják, a boróka, az aranyeső és a jázmin érdemel említést. A gyerekek szórakoztatására fából készített játékokat helyeztek ki, ez kedvelt játszótér. A Fő tér hátsó részén, a plébániatemplom tengelyében, szabadon álló, U alaprajzú, egyemeletes, rizalitokkal tagolt barokk kastélyépület. Hozzá tartozik két őrház, s az istálló-kocsiszín épülete. Főhomlokzata a kastélyparkra néz, mely közép-, és sarokrizalitos kialakítású, a középrizalit felett hajlított vonalú, Esterházy-címeres oromzattal. Tengelytagolása: 2+4+3+4+2. Falán vízszintes vakolatsávozás, a földszint felett övpárkánnyal, háromrészes főpárkánnyal. A rizalitok ablakait íves szemöldök emeli ki, s toronyszerű kis sisakkal fedettek. Oldalhomlokzatai 2+7+K+5+2 ablaktengelyesek, a rizalitokon vízszintes vakolatsávozás, alul füles szalagkeretes, mellvédes, az emeleten füles, szalagkeretes, tört íves szemöldökű, kagylódíszes ablakok, feljebb kis négyzetablakok, majd attika övezi a nagy, ovális padlásablakokkal áttört manzárdtetőt. A rizalitok sarkain gyémántkváderezés. A középső részek egyszerűbb kialakításúak, övpárkány osztja, háromrészes főpárkány zárja, ablakai alul füles szalagkeretesek, emeleten könyöklővel, szemöldökkel. A kapuk oszlopkeretezésűek, vázadísszel. Az U alaprajz szárnyvégein lévő rizalitok három tengellyel néznek a tér felé, újabb kettővel a díszudvarra, a faltagolás nem változik. A court d`honneur a rizalit után 10 tengellyel áll az oldalszárnyakon, 3+K+3 tengellyel a középszárnyon. A díszudvar földszintjén vízszintes vakolatsávozás, övpárkány osztja, háromrészes főpárkány zárja, ablakai alul füles szalagkeretesek, emeleten könyöklővel, szemöldökkel. Az oldalszárnyak ötödik tengelyében kapu, konzoldísszel, vázákkal. A középszárny középső tengelyében hasonló kialakítású kapu, a mellette lévő második tengelyekben falfülkében kialakított, volutás, kagylós, maszkos falikút. A kapu felett erkély. A kapuk feletti ablak szemöldöke mindig díszesebb, általában törtvonalú szemöldökkel alakított. A rizalitok közötti épületszárnyakon nyeregtető, cserépfedés. A díszudvaron állnak az egykor kapuőrző, címertartó oroszlán-kőszobrok. A kastélytól keletre, arra merőleges tengellyel helyezkedik el a szintén Grossmann József(?) tervezte istálló(jobb oldalon) és kocsiszín(baloldalon) épülete. A sarokrizalitos építmény középső részén vízszintes vakolatsávozás, falfülkékben ovális alakú nyílások (részben átalakítva), középen pillérek keretezte, váll- és záróköves, félkörzáródású, kőkeretes kapu. A sarokrizalitokat falsávok tagolják, közöttük egyenes záródású, szalagkeretes ablakok. Az épületet 1980-81-ben Varga István tervei szerint szállóvá alakították, ám középső része ma is őrzi eredeti formáját: négy dór pilléren nyugvó hevederes csehsüveg boltozatos tér. A rizalitokon manzárd-, középen nyeregtető, cserépfedés. Az istálló-kocsiszín előtt jobb- és baloldalon őrségházak állnak. Három-, illetve kéttengelyes homlokzatukat falsávok tagolják, háromrészes főpárkány zárja. Az egyenes záródású, szalagkeretes, könyöklős ablakok alatt faltükör, felettük táblázat. Manzárdtető, cserépfedés, ovális padlástéri ablakok. Lakóházakká alakítva. Jelenlegi területe 132 ha. A kastélykert helyi jelentőségű védett természeti terület.